Noha a logóján szereplő jelzőknek a legnagyobb jóindulatot feltételezve sem felel meg, rendszeres vásárlója vagyok a helyi üzletnek. Kizárólag a friss kenyérért és a tőkehúsért járok oda.

Tegnap megnéztem az ATV videóját  itt

   Változott a véleményem, - úgy gondolom, nem vagyok egyedül -  igazat adok azoknak, akik egyetértenek a felújítás szükségességével.

  Pedig ő betegen is haláláig dolgozna, de nem hagyják. Kik és miért? sohasem fogjuk megtudni...A cikket itt olvashatod. Tehát ha valaki dolgozni akar, és saját magának teremt munkát, egy életen át adózik, járulékot fizet, azt egyetlen " jóakaró " tönkreteheti .

   Vagy annyira hasít a gazdaság, annyira jól teljesít az ország, hogy az ő adójára már nincs is szükség. Esetleg csak valami önnön hatalmát fitogtatni akaró helyi hivatali ügyintéző magánakciója az egész?

  Elmerengtem azon, milyen is lehetne az iskola, ahol a gyerek a fontos, a gyerek az első. Minden érte van, őt szolgálja, az ő jövőjét alapozza meg. A hvg.hu cikkét itt olvashatod: Akikben megnő az értelem - anarchia a finn iskolákban 

                                     Mi most itt tartunk...a probléma a kréta és a papír...

   Azt olvastam, hogy Kiss László ügyvédje kikérte annak a bizonyos pernek az iratait, mert most 2016 - ban be akarják bizonyítani, hogy ő - és társai - csak egy koncepciós per valójában ártatlan áldozatai voltak.

Ha még sosem sütöttél semmit, akkor is bátran elkezdheted. Nem kell más hozzá, csak egy nagy tál, egy fakanál, a kezed, és a bátorságod. És persze a hozzávalók. A képen azt látod, amikor legelőször sütöttem. Olyan büszke voltam magamra, hogy gyorsan előkaptam a telefonom...

Öt perce kezdtem olvasni egy cikket, és viszketni kezdett a kezem! Sürgető érzés fogott el, hogy írnom kell. Nagyon másképp gondolom, mint a cikk szerzője...

  Mindig tudtuk, hogy a magyar leleményes nép. Volt valaki, aki nem számított erre? A legkisebb kisvállalkozók, akik egy vagy két kisboltot üzemeltetnek, az online kasszák előtti időben is, és azóta ugyanúgy a forgalom töredékét ütik be a kasszába. A vidéki kisboltokban mindenki ismer mindenkit, a blokkot pedig a mai napig alig kéri el valaki. Még a nagyobb városokban is sok a törzsvevő az üzletekben, mindenki siet, és különben is megszoktuk, hogy így megy ez az idők kezdete óta.

  A taxisok nagyon berezeltek, hogy jött egy fiatalos, lendületes, innovatív konkurrens vállalkozás,ami rohamléptekkel terjed, és egyre nagyobb teret hódít magának. A taxis lobbi a tüntetésekkel próbál nyomást gyakorolni a döntéshozókra, hogy megtarthassa monopolhelyzetét a személyszállítás piacán. Egyenlőre úgy néz ki, hogy célt érnek, a hatalom hajlik arra, hogy meghajoljon a nyomás alatt. Zárójelben jegyzem meg, mostanság nem ez a jellemző, inkább az ellenkezője. Semmilyen nyomásnak nem engednek, sőt... Vajon mért éppen a taxisokkal tennének kivételt?

  A hazai Volán társaságok több mint ötezer busszal szolgálják ki a magyar utazóközönséget. Évente sok száz millióan veszik igénybe buszaikat. Természetes, hogy ezeket rendszeres karbantartás mellett is időnként cserélni kell. A mai rendszerben tendereket írnak ki, ilyen módon eldöntve, hogy melyik cég szerezhet jogot a szállításukra. A kiírók, és akik utóbb eldöntik, hogy kik nyernek - nyerhetnek - ezeken a tendereken, magyar emberek.