Pedig ő betegen is haláláig dolgozna, de nem hagyják. Kik és miért? sohasem fogjuk megtudni...A cikket itt olvashatod. Tehát ha valaki dolgozni akar, és saját magának teremt munkát, egy életen át adózik, járulékot fizet, azt egyetlen " jóakaró " tönkreteheti .

   Vagy annyira hasít a gazdaság, annyira jól teljesít az ország, hogy az ő adójára már nincs is szükség. Esetleg csak valami önnön hatalmát fitogtatni akaró helyi hivatali ügyintéző magánakciója az egész?

   Lehet, hogy nincs körbecsempézve a műhely, hogy elavultak a gépek, hogy nem rozsdamentesek az eszközök, de a most érvényben lévő működési és higiéniai szabályokat nem most hozták, hanem sok évvel ezelőtt. Mostanáig mégis hagyták, hogy dolgozzon.. Miért éppen most, és miért így -vagy fizet, vagy azonnal bezár - kell ezt. Olyan pénzbeszedés, még inkább zsarolás szaga van a dolognak. Pedig ha dolgozhatna, adózna is tovább.

  Még átadhatná a több évtizedes szakmai tudását és munkaszeretetét a következő generációnak, de már nem fogja. Még megtaníthatná úgy elkészíteni a csodás sütiket, ahogy régen, amikor még nem voltak háztartási gépek, és minden valódi, természetes alapanyagokból készült. Mindent kézzel csináltak, és a végeredmény csodásabb volt, mint a mai nagyüzemi módszerekkel futószalagon készült édességek. Melyek magunk közt szólva olyan sok " mű " anyagot  - állományjavítót, ízfokozót, aromákat, tartósítószert, stb. - tartalmaznak, hogy már süteménynek is alig nevezhetők.

  Az ilyen régi mestereket különösen meg kellene becsülni, segíteni Őket, hogy amíg csak lehet köztünk maradjanak. Ők már nem a pénzért, hanem a munka öröméért dolgoznak.

  Nem csak a cukrászok, de vannak és dolgoznak még szabómesterek, cipészek, varrónők, ezermesterek akik mindent - de tényleg mindent - képesek megjavítani. Szeretik a munkájukat, ez az életük, a szó igazi értelmében. És elveszik tőlük az életük értelmét...

  Ha ők már nem lesznek, velük elvész a múltunk egy darabja is...