Ők sem gépek, hanem emberek. Elfáradnak, kiégnek, belefásulnak a mindennapos vég nélküli taposómalomba. Ezt látniuk kell a betegeknek, és bizony észreveszik, hiszen ők látják a kárát! Egy konkrét példával szemléltetném a folyamatot.

  Mint tudjuk, a legnagyobb hiány az érsebészet terén van orvosokból, miközben rengetegen szorulnak gondozásra, műtétre ezen a területen. Aki itthon marad, változtatni kényszerül...

  Praktizál nálunk Érden egy remek, jó hírű érsebész orvos. Aki ráadásul Ember is, a betegei szeretik. Nem tudom, leírhatom-e a nevét, így nem teszem. Mindig fáradt, mindig siet, de mindig mosolyog, mindig van pár jó szava a betegekhez. Nemcsak itt, de a környező településeken is, és ha jól tudom Szentendrén is rendel, operál. Amikor először találkoztam vele, több mint két hónapot vártam az időpontra, ami délután 17,30-ra szólt. Aznap 18 óráig tartott ( volna ) a rendelés, én lettem volna az utolsó, munkából mentem oda. Hát utolsó is lettem...Senki ki nem találja, mikor jutottam be a rendelőbe....Este 21 óra előtt pár perccel. És a doktor mosolygott, kedves volt, figyelt rám, csakúgy, mint a korombeli asszisztensnő! Meg is kérdeztem, hogy tud még ilyenkor is mosolyogni, azt mondta, sírhatna is, de így könnyebb. Az ellátás viszont nem volt komplex, mert bár az ambuláns lapon szerepelt a Doppler vizsgálat elvégzése, ez a valóságban nem történt meg. És talán este 9 - kor, amikor a rendelési időn 3 órával túl még mindig dolgozik, ez talán megbocsátható is lehetne, ám mégsem az! Ez a vizsgálat nagyon fontos a lábak keringésének felméréséhez. Az orvos és időhiánynak a beteg látja a kárát, mert nem kapja meg a megfelelő ellátást. Ő műtötte az egyik lábamat, a másik is sorra került volna, de egyéb betegségek miatt már kétszer halasztották el a műtétet. Egy héten kétszer 4 órát rendelt nálunk. Ma már csak heti egyszer 4 órát, ami 2 óra műtét és 2 óra rendelés. Öt település viszérproblémákkal küszködő betegei számára...

  A háziorvosi rendelő faliújságján nemrég felfedeztem egy hirdetést, miszerint magánpraxist indított Érden, ahol rövid várakozási idővel, gyors komplex vizsgálatokkal várja betegeit.

  És nem ítélhetjük el emiatt, hiszen e miatt  az iszonyatos terhelés miatt egyre betegebbek, kiégettek, fásultak,  idegesek, türelmetlenek, sokszor kifejezetten gorombák egyes orvosok. Természetes, hogy pihenésre is kell gondolniuk, hiszen anélkül nem lehet bírni az állandó nyomást. A regenerálódáshoz, pihenéshez, az időn kívül anyagiak is szükségesek. Az az orvos, aki mint ő, nem tartja a zsebét, csak magánpraxisban tudja ezt megteremteni.

  Ami a legkétségbeejtőbb ebben a történetben, hogy az állami egészségügyben felháborítóan alacsony bérért dolgozó szakorvosok közül érthetően egyre többen választják ezt a megoldást. Így azok a betegek, akik a többség, és nem tudják kifizetni a magánrendelés és a műtét árát, vagy hosszú várakozás után nagyon rossz állapotban, vagy egyáltalán nem jutnak hozzá az ellátáshoz.

Pedig évtizedek óta fizetik az ellátás igénybevételére jogosító járulékot, szociális hozzájárulást.

Hiába.

Anna