Elmerengtem azon, milyen is lehetne az iskola, ahol a gyerek a fontos, a gyerek az első. Minden érte van, őt szolgálja, az ő jövőjét alapozza meg. A hvg.hu cikkét itt olvashatod: Akikben megnő az értelem - anarchia a finn iskolákban
Mi most itt tartunk...a probléma a kréta és a papír...
Iszonyú látni ami itthon most történik az oktatásban. Ha minden így folytatódik, ha a közös akarat nem tud véget vetni neki, talán soha nem lehet helyrehozni a károkat. Az a kicsi, aki most kezd el tanulni Magyarországon a közoktatásban, és nincs lehetősége kitörni a rendszerből, elveszett. Elavult, mai rohanó világunkban használhatatlan " tudással " rendelkezve fog kilépni az életbe. Egész életében szolgálni fog, utasításokat végrehajtani, kiszolgáltatva vegetálni. Nem lesz alapja, amire építve továbbléphet, fejlődhet, kitörhet. Ez a cél? Kinek a célja ?
A kérdés az, kinek - kiknek - jó ez? Kik akarják ezt?
Akarjuk ezt? Ezt akarjuk a gyerekeinknek? Hagyjuk ezt? Hagyhatjuk, engedhetjük ezt?
Már legalább itt kellene...
Nem ! Mindenkinek, akinek lehetősége van tenni ez ellen az őrült, agyament ötletelés és forráskivonás ellen, - amitől egyre rosszabb lesz minden - meg kell tennie mindent, amit csak tud.
De még inkább itt...
Akiknek a kezében a döntés joga, azt mondják nincs pénz! Se iskolára, se egészségügyre, se közszolgákra, se rokkantakra, se szegényekre, se éhezőkre, se hajléktalanokra....
Van pénz szurkoló nélküli tátongó stadionokra, van pénz haveri focicsapatokra, van pénz ingatlanokra, van pénz műkincsekre, van pénz üresen zötyögő kisvasútra, van pénz mindenre, ami nekik kell. Elveszik, mert megtehetik.
A következő nemzedékek jövőjét nem hagyhatjuk, ellopni, felélni, elherdálni, ez közös felelősségünk!
A jövő...távolinak tűnik...
És amilyen lehet egyszer...
Álmodjunk egy nagyot...